Arany Anita
Arany Csilla
Armay Szilvia
Bak Andrea
Balássy Györgyi
Balogh Erika (+)
Bátorfi Mónika
Bencsina Ágnes
Beregi Barbara
Bombicz Petra
Borsodi Kinga
Constantin Zita
Csanda Emma
Csikós Zsuzsa
Csörgo Katalin
Daróczi Petra
Dobos Diana
Dr. Arany Szilvia
Dr. Dormány Ágnes
Dr. Csepela Yvette
Dr. Gesztes Éva
Dr. Holéczy Erika
Dr. Lastofka Bernadett
Dr. Lendvay Nóra
Dr. Mersich Andrea
Dr. Rojkovich Bernadett
Dr. Simon Noémi
Dr. Szabados Edit
Dr. Szendrey Tünde (+)
Farkas Aliz
Fejér Erzsébet (+)
Fodor Gyöngyi
Frank Andrea
Fráter Viktória
Fritsch Judit
Gerencsér Ildikó
Göllei Zsuzsa
Gulácsy Alexandra
Gyenesei Anita
Gyero Krisztina
Gyulai Éva
Hajdú Andrea
Haller Henrietta
Haris Brigitta
Hársing Mónika
Hermesz Anita
Horváth Erika
Kálnai Petra
Kanyó Éva (+ )
Klauszmann Erika
Kobjakov Natasa
Kondor Andrea
Kofalvi Andrea
Kofalvi Anita
Ladányi Beatrix
Lazsányi Erika
Lukács Yvette
Marinova Annamária
Marnitz Brigitta
Maros Judit
Mészáros Zsófia
Molnár Anna
Molnár Éva
Molnár Katalin
Mórocz Eszter
Nagy Mónika
Németh Ildikó
Pásztor Ildikó
Pataki Szilvia
Pelle Andrea
Pelle Nóra
Pintér Ági
Pintér Natasa
Pogácsás Magdolna
Pollack Edina
Pollack Nikolett
Polner Mari
Pusztai Melinda
Rajkó Krisztina
Relle Éva
Richter Éva
Richter Judit
Sebes Ildikó
Sike Nóra
Sipos Rita
Szabad Csilla
Szabó Nikolett
Szalai Krisztina
Szappanos Orsolya
Szeli Judit
Szitt Melinda
Tímár Zsófia
Tomcsányi Tímea
Vadász Katalin
Vas Andrea
Váradi Dina
Váradi Emese
Weninger Mildred
Zémann Erika

Néhány gondolat, ami a testgyakorlás fontosságát támasztja alá:

· A hosszú évek óta tartó tudományos kutatások eredménye szerint test és a lélek számára a legjobb megelõzõ módszer a testmozgás.
· A nõk számára a testmozgás, ha lehet még fontosabb, mint a férfiak számára.
· Bizonyos idült betegségek, mint az artrózis, az izületi gyulladás, az elhízás, a csontritkulás, a depresszió a nõk esetében több problémát okoznak.
· Az aktív testmozgás hiánya ártalmas a szervezetre, tehát fontos a test mozgékonyságának a megõrzése
· Az embereknek kétféle koruk van az egyik a valós, a másik a fiziológia, ami jobban tükrözi a szervezet valós állapotát.
· A testmozgásnak hangulatjavító hatása is van
·Az agyban lezajló kémiai folyamatok megváltoztatásához hosszú idõre van szükség, de már a kevés testmozgás is hozzájárul a jobb közérzethez.
· A gyógyszerek sem hatnak azonnal, így a testgyakorlás pozitív hatása is kellõ kitartás után jelentkezik.
· Nem árt a testet „meggyötörni”, de csak módjával.
· A jobb fizikai erõnlét lelkierõt is ad, mert érezzük, legyõztük önmagunkat.
· A testgyakorlás segít megszabadulni az esetleges szorongásoktól, bosszúságoktól, stressztõl.
· A tétlen, mozgásszegény életmód hatására gyengül az izomerõ, az inak és izületek merevebbek lesznek, csökken az életerõ, gyengébb a szívmûködés
· A kor elõrehaladtával veszítünk a rugalmasságunkból, az állóképességünkbõl és az izomerõnkbõl. Ez az a három terület, ahol a testmozgást hívhatjuk segítségül
· A helyes testtartás állandó, tudatos izommunka eredménye.
· A helyes testtartás azért is fontos, mert ha egyenesen tartjuk magunkat, nemcsak fiatalabbnak látszunk, hanem a tüdõkapacitásunkat is növeljük, és ezáltal növeljük   az állóképességünket.
· A fizikai aktivitás késlelteti, sõt esetenként meg is akadályozza az idõs korral együtt járó betegségeket.

Röviden, a testgyakorlás minden idõben és mindenkinek   csodaszer.

Jelszó: nem szabad meghízni…

• A jó genetikai adottságok önmagukban nem elegendõek. Amennyiben nem helyesen táplálkozunk, és nem mozgunk eleget, jó adottság ide-oda, idõvel meghízunk.
• Az egészséges életmód egyik fontos követelménye, hogy sokat mozogjunk, fizikailag és szellemileg legyünk aktívak.
• A másik fontos terület, amely szoros összefüggésben van az elõzõekkel, a helyes táplálkozás.
• Az a kívánatos, hogy az energia bevitel arányban legyen a felhasználással.
• Annyi energiát kell a szervezetbe bevinni, amennyit el is égetünk, ha nem, hízni kezdünk.
• Minél kevesebbet mozgunk, annál kevesebb testünk tömegében az izom és a kötõszövet, amelyek elégetnék a bevitt energiát.
• Ezért a „csak fogyókúrák” általában nem vezetnek eredményre.
• A karcsúság nem egyenlõ a fiatalsággal és nem jelent feltétlen egészséget, de a túlsúlyos emberek életkilátásai sokkal rosszabbak.
• „A lustaság fél egészség” mondás semmiképp nem követendõ.
• Idõsebb korban nemcsak meghízni könnyebb, hanem lefogyni meg nehezebb.
• A szívkoszorúér-betegség, az epehólyag-bántalmak, a légzõszervi megbetegedések, néhány rákfajta, köszvény, izületi gyulladás könnyebben jelentkeznek azoknál, akik már fiatal korban elhíztak.
• A normál testsúlyú ember aktívabb, jól táplálkozik, és ha mégis beteg lesz könnyebben lesz úrrá a bajon.
• A különbözõ életfunkciók ellátásához (pl.: szívmûködés, keringés, légzés, kiválasztás, pislogás, stb.) a szervezet nyugalmi anyagcsere kapcsán energiát éget el.
• A felnõttek által elégetett energia 60% az alap anyagcsere fenntartásához szükséges.
• További 10% az emésztéshez és a táplálék feldolgozásához szükséges, a többi a fizikai aktivitásé.
• Az egész napi életfunkciókhoz, légzéshez, emésztéshez stb., ha nem használunk fel minden energiát, az elraktározódik, legtöbbször zsír formájában, azaz hízunk.
• A nyugalmi anyagcsere egyéni különbségeket mutat a kortól, nemtõl, fizikai állapottól, valamint az izom- és zsírszövet tömegétõl függõen.
• A csecsemõk anyagcseréje a leggyorsabb, ezért is szükséges számukra a sûrû etetés.
• Az idõ múlásával a nyugalmi anyagcsere lassul, aki nem tesz tudatosan ellene folyamatos súlygyarapodásnak indul. Átmeneti gyorsulás következik be a kamaszkorban. Ez magyarázza a szinte féktelen étvágyukat.
• Az idõ múlásával lelassuló anyagcsere az izomvesztéssel hozható összefüggésbe, ugyanis a zsírpárnák anyagcseréje jóval lassabb, mint az izmoké.
• Az energia bevitel visszafogása, és vagy a fizikai aktivitás megtartása lehet az ellenszer.
• Egy kiadós edzés után még egy ideig gyors az anyagcserénk, mert az izmoknak a teljes regenerálódáshoz energiára van szükségük.

A szív- és érrendszert védõ élelmiszerekrõl

A szív az a szervünk, amely egy percig sem pihenhet. Amennyiben nem kerül minden sejthez állandóan elegendõ oxigéndús vér, annak komoly következményei lehetnek. Ezért fontos, hogy gondoskodjunk szívünk és érrendszerünk megfelelõ állapotáról. A legnagyobb ellenség a túl sok zsír, elsõsorban a telített zsírok bevitele. Az, hogy ne kerüljenek állati eredetû zsírok a szervezetbe a vegetáriánus étrendre való áttérés az orvoslat. Viszont nem ez az egyetlen megoldás. A mértéktelen hús fogyasztás mellõzése és helyette a tengeri halak, lazac, tonhal, makrela elõnyben részesítése már sokat jelenthet az egészség megõrzésében. Az utóbbiak, melyek gazdagok ómega - 3 zsírsavakban, fontos szerepet játszanak a „jó” koleszterinszint elérésében. A különféle ásványi anyagoknak, a kalciumnak, a káliumnak, a magnéziumnak szintén nagy szerepük van a szív – és érrendszeri betegségek megelõzésében. A B6-, a B12-vitamin, valamint a folsav és az E-vitamin jelenléte is elengedetlenek. Ezek arányával ma is sok kutató folyamatosan foglalkozik. Egy biztos, hogy az úgynevezett szívbarát étrend, amelyet, - a fentiek figyelembevételével -, gondosan állítunk össze, sokat segíthet a szív- és érrendszerünk védelmében.

Egy amerikai kutatás eredményeként a szív-és érrendszert védõ 10 legfontosabb élelmiszer:

1. Spenót, megfõzve
2. Tehénbab, megfõzve
3. Brokkoli, megfõzve
4. Sovány tej
5. Tonhal konzerv
6. Lazac konzerv
7. Tofu, kemény
8. Búzacsíra
9. Vesebab, megfõzve
10. Papaja

További helyezett fontos élelmiszerek:

1. Mangold, megfõzve
2. Sütõtök-püré
3. Indiai répa
4. Spárga, megfõzve

Az immunrendszert erõsítõ élelmiszerekrõl

A szervezetünk rendelkezik egy nagyszerû védõrendszerrel, amely, ha jól mûködik, képes feltartóztatni a baktériumok és a vírusok támadásait, még mielõtt azok betegséget okozhatnának. Megfelelõ mûködéséhez elengedhetetlen a tudatos táplálkozás. Az immunrendszer erõsítése ne abból álljon, hogy bekapunk, valamilyen multivitamin tablettát! Egy-egy vitamin, vagy ásványi anyag túlzott bevitele gyakran több bajt okoz, mint hasznot. Ha a táplálék-kiegészítõk helyett megfelelõ élelmiszereket fogyasztunk, szinte nem tudunk hibázni. Az immunrendszer mûködéséhez alapvetõen a jó minõségû fehérjékre van szükség. Az immunrendszer erõsítéséhez a legfontosabb vitaminok az A-, a B-, a C- és az E-vitaminok. Az ásványi anyagok közül jelentõs szerepe van a cinknek, a vasnak, a réznek, és a szelénnek. A szelén a rák elleni védekezésben is jelentõs. A kor elõre haladtával a helyes táplálkozás ebbõl a szempontból is hangsúlyosabb szerepet kap, hiszen a fiatalos energia megtartása még több odafigyelést követel.

Egy amerikai kutatás eredményeként az immunrendszert védõ 10 legfontosabb élelmiszer:

1. Osztriga párolva
2. Napraforgómag, pirítva
3. Spenót megfõzve
4. Búzacsíra
5. Lazac-konzerv, szálkával
6. Vesebab, megfõzve
7. Tej, sovány
8. Tonhal-konzerv, sós vízben
9. Papaja
10. Mangold, megfõzve

További helyezett fontos élelmiszerek:

1. Sütõtök püré
2. Indiai répa, megfõzve
3. Édesburgonya, megsütve
4. Brokkoli, megfõzve
5. Tehénbab, megfõzve

A felsorolt élelmiszerek kisebb-nagyobb mennyiségben tartalmaznak A-, C-, E-vitamint, cinket, rezet, szelént és B vitaminokat, valamint fehérjét. Ez azért jelentõs, mert az E-vitamin és az ásványi anyagok viszonylag kevéssé találhatók meg táplálékainkban. A fehérje tartalmú élelmiszerek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy kevés telített zsírsavat tartalmazzanak.

A csontoknak is mindennap megfelelõ táplálékra van szükségük

Körülbelül 30 éves korig tart a csontképzõdés, a csontszövetek egyre sûrûbbé válnak. Ezután változik a helyzet, a csontállomány ritkábbá válik, a csontszövetek pusztulni kezdenek. A csontvesztés természetes folyamat, de nem kell tétlenül várnunk a csontritkulással járó kellemetlen tünetek, betegségek megjelenését. A jó hír, mindegy, hogy valaki 48, 58, vagy 78 éves, a csontok erõsítését sosem késõ elkezdeni. A csontvesztés kivédésének egyik módja a kalciumbevitel fokozása. Ez önmagában még nem elegendõ, a kalcium felszívódásához D-vitamin szükséges.

Egy amerikai kutatás eredményeként a csontrendszert védõ 10 legfontosabb élelmiszer:

1. Sovány tej
2. Lazac-konzerv szálkával
3. Spenót megfõzve
4. Tofu
5. Vesebab megfõzve
6. Sovány natúr joghurt
7. Narancslé, kalciummal dúsított
8. Tehénbab megfõzve
9. Harcsa megfõzve
10. Tonhal-konzerv, sós vízben

További helyezett fontos élelmiszerek:

1. Brokkoli megfõzve
2. Sütõtök püré
3. Hering ecetes hagymában

A sovány tej tartalmazza a legtöbb kalciumot, magnéziumot, foszfort és D-vitamint, emiatt az elsõ. A sovány joghurtban ugyan több a kalcium, de nincs benne D-vitamin. A sajt azért maradt ki a listából, mert nemcsak a D-vitamin hiányzik belõle, hanem magas a zsírtartalma is.